Ahhoz, hogy legalább két számítógép között adatot lehessen cserélni, külön számítógépes hálózatot kell létrehozni. A létrehozott hálózatban az eszközök megfelelő kommunikációs protokollok segítségével, átviteli eszközökön keresztül kommunikálnak egymással. Manapság már nemcsak számítógépeket és szervereket, hanem CCTV-berendezéseket, riasztókat, intelligens otthoni komponenseket és háztartási készülékeket is csatlakoztatunk a számítógépes hálózathoz.
A berendezés hálózati interfészeinek konfigurálásakor a felhasználót felkérik a dedikált hálózati beállítások megadására. A leggyakoribb paraméterek, amelyeket be kell írni, a következők:
- IP-cím
- alhálózati maszk
- hálózati átjáró
- DNS
- portok (bizonyos szolgáltatásokhoz)
IP cím
Az IP-cím az a gazdagép-azonosító szám, amelyet az eszközök közötti megfelelő kommunikációhoz használnak. Az IP-cím egy hálózati interfészhez, interfészek csoportjához (műsorszórás, multicast címek) vagy a teljes számítógépes hálózathoz rendelt szám, amelyet a hálózati összetevők azonosításához használnak, és amely a kommunikációt lehetővé tevő elemek egyike.
Két IP-cím változat különböztethető meg:
- IP 4-es verzió (IPv4) - az IP-cím egy 32 bites szám (0-tól 4294967295-ig), nagy endián formátumban írva (adatmegjelölés, amelyben a legfontosabb bájt kerül az első helyre). A címet 4 különálló bájtban írják, okteteknek nevezik, mivel nyolc bitük van bináris formában. Ez a nyolc bit 256 kombinációt ad, tehát minden oktett 0-tól 255-ig terjedő számot képvisel.
- Az IP-címek írásának leggyakoribb módja, ha 4 számot ábrázol 0-tól 255-ig, pontokkal elválasztva. Valójában a számítógépek a DIPOL webhely címét 32 bites számként kezelik: 1048150566. Ezt a jelölést nehéz olvasni, tehát az IP címet négy oktettre osztják.
- A www.dipolnet.com webhely címe bináris formátumban írva:
00111110011110011000001000100110
(decimális számrendszer: 1048150566)
- Osztás 4 oktetre: 00111110.01111001.10000010.00100110
- Miután négy 8 bites csoportot decimális formátumba konvertáltunk, olvashatóbb cím jön létre:
62.121.130.38
- A véges címek száma és az egyszerűsített útválasztáshoz való összesítésük szükségessége miatt létrehozták a regionális internetes nyilvántartásokat (RIR). Ezek olyan szervezetek, amelyek címkészleteket osztanak ki az internetszolgáltatóknak (ISP). A legfontosabb szervezet az Internet Assigned Numbers Authority IANA, amely az egyes címmezők terjesztésével foglalkozik. A regionális szervezetek közé tartozik:
- APNIC (Ázsiai Csendes-óceáni Hálózati Információs Központ) - Ázsiai-csendes-óceáni régió
- ARIN (American Registry for Internet Numbers) - az észak-amerikai régióra vonatkozóan
- LACNIC (Latin-Amerikai és Karibi IP-címek regionális nyilvántartója) a latin-amerikai és karibi régió számára.
- RIPE (Réseaux IP Européens) az európai, közel-keleti és közép-ázsiai régió esetében
- AfriNIC - az afrikai régió számára (2005. február 22-én indult, korábban a RIPE NCC, az APNIC és az ARIN terjesztette).
- Az IPv4 esetében kezdetben úgy döntöttek, hogy az összes IP címet öt címosztályra osztják:
- A - nagy szervezetek (127 hálózat - 7 bit), nagyon sok gazdagéppel (16 millió - 24 bit),
osztályonként 1 bit, - B - nagyszámú szervezet (16 ezer hálózat - 14 bit), nagy számú gazdagéppel (65 ezer - 16 bit),
2 bit osztályonként, - C - kis szervezetek (2 millió hálózat - 21 bit), kis számú állomás (256 - 8 bit),
3 bit osztályonként, - D - a csomagok csoportos eloszlása,
- E - kutatási célokra fenntartva.
- 1997 óta a hálózati osztályokra történő felosztása elavult és már nincs használatban. Jelenleg az IPv4 címeket a hálózati osztályoktól függetlenül osztják el. Az osztályozást az eszközök már nem használják, és az osztály szerepeit az alhálózati maszkok vették át. Manapság az egész Internet az úgynevezett osztály nélküli tartományközi útválasztásra (CSDIR) támaszkodik.
- IP 6-os verzió (IPv6) - Az IP-cím egy 128 bites szám, nem decimális, hanem hexadecimális kódban. Ez azt jelenti, hogy az IP cím nyolc számjegycsoportból áll, négy számjegy 0-tól F-ig minden csoportban. A korábbi protokoll verzióval ellentétben a címtartományt, azaz annak láthatóságát a megfelelő előtag korlátozza.
- Az elérhető IPv6 címkészlet 2128, ami 340 282 366 920 938 463 463 374 607 431 768 211 456 címet ad.
- Az IP-cím nyolc 16 bites blokként van írva, hexadecimális formátumban, kettősponttal elválasztva. A blokk kezdeti nullái és egy csak nullákat tartalmazó blokk-sorozat kihagyhatók.
- A kihagyott nulla blokkok kettős blokk elválasztóval (kettőspont) vannak jelölve. Csak egy "::" dupla kettőspont megengedett a címben. Az alábbiakban bemutatott példa: a 2003-as év azonos címcímjegyzései: 0db8: 0000: 0000: 0000: 0000: 1428: 57ac cím:
- 2003:0db8:0:0:0:0:1428:57ac
- 2003:0db8:0:0::1428:57ac
- 2003:0db8::1428:57ac
Alhálózati maszk
Az alhálózati maszk (az IPv4 számára), mint az IP-cím 4. verziója, 32 bites szám (az IPv6 esetében 128 bit). A maszkot megkülönböztetik az IP-cím alhálózati részét, valamint azt a részt, amely az adott alhálózat host címe. Az alhálózati maszk nagyon specifikus felépítésű. Az egy sorozattal kezdődik, majd nulla karakterlánccá alakul - az egyik a maszk hálózati része, míg a nullák karakterisztikája az úgynevezett host rész.
Az IPv4 esetében leggyakrabban négy 8 bites szám formájában írják, decimális formátumban, és pontokkal elválasztva (például 255.255.255.0). A maszk értékét az adott alhálózat összes útválasztójának és számítógépének tudnia kell. A címmaszk (pl. 255.255.255.0) és egy adott IP-cím (pl. 192.168.1.122) összehasonlításának eredményeként a router értesítést kap arról, hogy a cím melyik része azonosítja az alhálózatot (ebben az esetben a 192.168.1.), és melyik utal arra az eszközre, amelyhez hozzá van rendelve az IP cím (cím vége: .122).
A maszk rövid megjelölése olyan formában, amely meghatározza az 1-es értékű kezdeti bitek számát, gyakran megtalálható. A 192.168.1.249 IP-cím és a 255.255.255.0 maszk esetében a rövid jelölés:
192.168.1.249/24
Az alábbi táblázat összegyűjti az alhálózati maszk méretét (a bit hálózatának a címhez kapcsolódó részében lévő bitek számát) és a rendelkezésre álló IP-címek megfelelő számát egy adott alhálózaton. Megjegyzés! A gazdagépek száma 2-vel alacsonyabb, mint az adott alhálózathoz hozzárendelt IP-címeknél (2 címet az úgynevezett hálózati cím és az adott hálózat adási címe foglal el).
Alhálózati maszk | Rövid elnevezés | IP-k száma |
255.0.0.0 | /8 | 16777216 |
255.128.0.0 | /9 | 8388608 |
255.192.0.0 | /10 | 4194304 |
255.224.0.0 | /11 | 2097152 |
255.240.0.0 | /12 | 1048576 |
255.248.0.0 | /13 | 524288 |
255.252.0.0 | /14 | 262144 |
255.254.0.0 | /15 | 131072 |
255.255.0.0 | /16 | 65536 |
255.255.128.0 | /17 | 32768 |
255.255.192.0 | /18 | 16384 |
255.255.224.0 | /19 | 8192 |
255.255.240.0 | /20 | 4096 |
255.255.248.0 | /21 | 2048 |
255.255.252.0 | /22 | 1024 |
255.255.254.0 | /23 | 512 |
255.255.255.0 | /24 | 256 |
255.255.255.128 | /25 | 128 |
255.255.255.192 | /26 | 64 |
255.255.255.224 | /27 | 32 |
255.255.255.240 | /28 | 16 |
255.255.255.248 | /29 | 8 |
255.255.255.252 | /30 | 4 |
255.255.255.254 | /31 | 2 |
255.255.255.255 | /32 | 1 |
A maszk meghatározza, hogy az IP-cím hány későbbi bitje alkotja a hálózati címet. A fennmaradó bitek azonban meghatározzák a hálózat egy adott gazdagépének címét (végkészülék címe). Ahol a maszk bitje 1-re van állítva, akkor az IP-cím megfelelő bitje a hálózati címhez tartozik, és amikor 0-val egyenlő, az IP-cím megfelelő bitje a gazdacímhez tartozik.
Az alhálózati maszk biteket mindig 1-re állítják, kezdve a legfontosabb bittel (általában a legrégebbi), például:
IPv4 cím: 192.168.10.111 = 11000000.10101000.00001010.01101111
alhálózati maszk: 255.255.255.0 = 11111111.11111111.11111111.00000000
Amint az ebben az esetben látható, a hálózati cím:
hálózati cím 192.168.10.0 = 11000000.10101000.00001010.00000000
Példa a hálózati és sugárzott címek kiszámítására.
A hálózati cím kiszámításakor, és amikor rendelkezésre állnak az eszköz IP-címe és maszkja, az AND funkciót kell alkalmazni (az eredmény tartalmaz egyet, ha mindkét karakterláncban van):
IP cím: 192.168.11.189 bináris jelöléssel: 11000000.10101000.00001011.10111101
Maszk: 255.255.255.128 bináris jelöléssel: 11111111.11111111.11111111.10000000
AND művelet eredménye bináris jelöléssel: 11000000.10101000.00001011.10000000
Az AND függvény eredménye a hálózati cím, amely tizedesjegyekre átszámítva a következő: 192.168.11.128.
Alhálózati címmel könnyen kiszámolhatja az adási címet. Erre a célra a maszk bit negatívum kerül felhasználásra, és a kapott számot hozzáadjuk a hálózati címhez:
Binary | Decimal | ||||
Mask | 11111111 | 11111111 | 11111111 | 10000000 | 255.255.255.128 |
NOT operation | 00000000 | 00000000 | 00000000 | 01111111 | 0.0.0.127 |
Minden oktettet hozzá kell adni a megfelelő hálózati cím oktetthez. Mivel az első 3 oktett 0, akkor csak az utolsó kerül hozzáadásra: 128 + 127 = 255. Ennélfogva az ebben a hálózatban a sugárzási cím a következő: 192.168.11.255.
A hálózati és a sugárzott címek közötti tartományban lévő IP-címeket a gazdáknak dedikálták. A bemutatott példában ezek a következők:
Első állomás 192.168.11.129 bináris: 11000000.10101000.00001011.10000001
Másik állomás 192.168.11.254 bináris: 11000000.10101000.00001011.11111110
A 192.168.11.129 - 192.168.11.254 címtartomány maximum 126 gazdagép csatlakoztatását teszi lehetővé.
Természetesen nincs szükség az IP-címtartományok kézi számolására. Ehhez segítséget nyújtanak a mobileszközökre is elérhető speciális számológépek:
Gateway
A gateway egy olyan hálózati eszköz, amely belépési pontként szolgál egy hálózatból más hálózatokba. Egy állomás az alapértelmezett hálózati gatewaynek (pontosabban a hálózati gateway IP-címének) küldi az összes olyan csomagot, amely a helyi hálózaton kívüli más állomáshoz irányul, ami azt jelenti, hogy egy adott alapértelmezett gateway-cím nélküli állomás csak az ugyanazon a helyi hálózaton lévő számítógépekkel tud csomagot cserélni. A TCP/IP-hálózatok elterjedésével a hálózati gateway fogalma gyakorlatilag azonos lett a routerrel.
A gatewayt a hálózat határán állítják fel, hogy kezelje a belső hálózat és a külső hálózatok között cserélt összes adatkommunikációt. Az egyszerű otthoni hálózatok esetében a gateway általában biztonsági intézkedésként szolgál a helyi hálózat számára, mivel összeköti azt a nyilvános hálózatokkal.
A hálózati gateway IP-címének beállításakor (a helyi hálózat oldalán) a leggyakoribb, hogy a hálózaton rendelkezésre álló állomáscímek köréből az első elérhető címet használják.
A hálózati gateway IP-címének beállításakor (a helyi hálózat oldalán) a leggyakoribb, hogy a hálózaton rendelkezésre álló állomáscímek köréből az első elérhető címet használják.
DNS
A nyilvános (külső) IP-címek numerikusról domain-formátumra váltására a DNS (Domain Name System) szolgáltatást kell használni. Ezért nem kell megjegyezni a címeket pl. a 62.121.130.38 formátumban, de inkább egy sokkal barátságosabb www.ostelsat.hu. A numerikus adatok tartományra fordítását egy megfelelő DNS-kiszolgáló hajtja végre, amelyre a számítógép fordítási kérelmet küld. Miután válasz érkezett numerikus címmel, létrejön a kapcsolat a megfelelő számítógéppel.

1. Mi a www.dipolnet.com.pl IP címe (lekérdezés a DNS 8.8.8.8 szerverre)?
2. www.dipolnet.com.pl 62.121.130.38
3. Üdvözlet, 62.121.130.38! Küldje el weboldalát WWW
4. Itt van a honlapom WWW
A kliens és a kiszolgáló közötti DNS-címeket használó kommunikációs eljárás áttekintése
2. www.dipolnet.com.pl 62.121.130.38
3. Üdvözlet, 62.121.130.38! Küldje el weboldalát WWW
4. Itt van a honlapom WWW
A kliens és a kiszolgáló közötti DNS-címeket használó kommunikációs eljárás áttekintése
Hálózati portok
A protokollport egy kifejezés, amely az TCP/IP protokollhoz kapcsolódik, amelyet az interneten számos különféle szolgáltatás és kapcsolat megkülönböztetésére használnak. A protokollportok egész számmal vannak megjelölve 1 és 65535 között. Néhány portot (1 és 1023 között) a szokásos szolgáltatások számára fenntartanak, pl.:
- 53 - DNS
- 20 - FTP – data transfer
- 21 - FTP – sending commands
- 67 - DHCP – server
- 68 - DHCP – client
- 79 - Finger
- 70 - Gopher
- 80 - HTTP
- 443 - HTTPS (HTTP to SSL)
- 143 - IMAP
- 220 - IMAP3
- 3306 - MySQL
- 119 - NNTP
- 110 - POP3
- 995 - POP3S (POP3 to SSL)
- 25 - SMTP
- 22 - SSH
- 23 - Telnet
- 69 - TFTP
Például, ha a gazda egyben webszerver, akkor meg kell nyitnia a 80-as portot, amikor a webes erőforrásokat meg kell osztani egy másik gazdagéppel.