Magyar
Polski
English
Česky
Deutsch
Irish
Português
Română
Slovenský
Jelenleg Európában megváltozik a földfelszíni digitális televízió sugárzásának módja, a meglévő DVB-T rendszert felváltva egy hatékonyabb DVB-T2-re. Lengyelországban már több DVB-T2 adó be van kapcsolva a működő DVB-T adóval együtt. A jel vételéhez a DVB-T/T2 szabványban az esetek túlnyomó többségében nem kell megkövetelni az eddig használt antennakészlet cseréjét, a gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben a készülék korszerűsítése szükséges. Minden nap sok új hely kerül létrehozásra, amelyekre a megfelelő antennakészletet ki kell választani. Magyarországon a MinDigTV Extra kódolt adások DVB-T/2-re történő átállása 2020 március elején megkezdődött. A MinDigTV esetében, tehát az eddig is szabadon fogható programoknál frekvencia cserék történtek. Ezek vétele a korábbi vevőkészülékekkel továbbra is lehetséges, azonban a MinDigTV Extra programok vételéhez már az Antenna Hungária Zrt. által megadott paraméterű eszközök szükségesek.
Így megpróbálunk mi választ adni a kérdésre: milyen antennát a DVB-T vételére?
Természetesen ez a kérdés nem válaszolható meg egyértelműen. A teljes sikert minden esetben a professzionális telepítők tudják garantálni, akiknek megfelelő gyakorlatuk és tapasztalatuk van, műszerekkel rendelkeznek és képesek a megfelelő helyet kiválasztani. Az emberek, akik antennákat vásárolnak saját maguknak, célszerű először megnézi a szomszéd épületek tetőit és megtudakolni, érdeklődni a helyi tapasztalataikról, akik már a földi digitális televíziót veszik.
Az antennák paraméterei, amelyek nélkülözhetetlenek a digitális adások megfelelő vételéhez, több fő tényezőtől függenek:
- távolság(ok) az adó(k)tól,
- a műsorszóró adó(k) teljesítménye,
- az adóantenná(k,) magassága
- irányhatása az adóantennáknak
- a terep (természetes és mesterséges akadályok az adóantenna(k) és a vevőantenná(k) között),
- környezet (nyilt terület, városi térség, stb).
Az első három tényezőt célszerű egyeztetni az ajánlott szolgáltatások használatát illetően az interneten. A példában egy megfelelő antennát fogunk keresni az a Krakkóban lévő központunk helyszínén a környéken rendelkezésre álló DVB-T adások vételére.
Ellenőrizze a távolságot az adótól és az adó teljesítményét
Ez a művelet különböző módon végezhető el. A leggyorsabb és a viszonylag legegyszerűbb módszert kínálja a sat-charts.eu szolgáltatás a locator (ez csak a lengyel DVB-T hálózatot támogatja).
Ha rákattint a térképen a megfelelő helyre, kiválasztható az érdeklődésre kijelölt terület:
A térkép általános nézete
A csúszkát balra húzva csökkenthetjük a térkép méretarányát és kijelölhetjük a vételi pont pozícióját:
Tekintse meg a részleteket - a vételi helyszint.
Miután kiválasztotta az érdekelt helyet, nyomja meg a gombot:
Megláthatjuk az adók listáját a multiplexeknek a legközelebbit a legtávolabbit a korábban megadott helyre. Ráadásul az egyes tételek a listán három szín közül az egyikkel szembetűnőek:
- zöld - a stabil vétel magas valószínűsége;
- narancssárga - feltételes vétel, a stabilitás nem garantált;
- piros szín - a vétel gyakorlatilag lehetetlen.
A szolgáltatás szintén tájékoztatja a felhasználót arról, hogy az adóteljesítmény és a távolság nem az egyedüli a jó vétel meghatározásánál (fordítás):
A stabil vétel sok tényezőtől függ, nemcsak az adóállomás távolságától és annak teljesítményétől. Figyelembe kell venni a terepet, a magasságát az adóantennának és annak elhelyezkedését, az antenna vételi nyereségét, a tuner/vevőkészülék érzékenységét.
A jelzett helyszínen pl. a DIPOL központja Krakkóban, a Cieplownicza utca 40, megkapjuk az adók következő listáját:
Az adók listája Krakkó Cieplownicza u. 40 számára
A fenti lista alapján két multiplexet találhatunk, ahol problémák nélkül kellene vennünk a MUX3 (ch. 48, 2 kW) és MUX2 (ch. 64, 63 kW), a sugárzott adás Choragwicából történik az adótorony csak körülbelül 10 kilométerre található.
Megfontolhatjuk a vételt Rabkából, Katowicéből, Tarnowból, Wisla, Zakopane, de csak a Wisla-Skrzyczne adó szolgáltatja a MUX1, egy másfajta programmal.
Az alábbi táblázatok segítenek megkeresni az optimális antennát a kapott információk alapján az ilyen területekre. Ezek természetesen csak tájékoztató jellegűek - mivel a rádiójelek vétele sok tényezőtől függ, nem tudunk senkinek egy olyan teljes garanciát adni, hogy az antennakiválasztás a táblázat alapján biztosítani fogja a problémmentes vételt minden helyen a jelzett távolságokon belül.
Az információ alapján a helyszínünkben használni tudunk a következő antennák közül néhányat:
- Choragwica számára (11 km, 2 kW és 63 kW) a legjobb választás az A1911 antenna,
- ha megpróbáljuk a Wisla-Skrzyczne adóról venni MUX1 (82 kilométer, 10 kW), inkább használnunk kellene az A2670, A3710, A3380 antennák közül az egyiket. Érdemes megemlíteni az alapvető különbséget az A2670 és A3710 antennák között. A nyereség az mindkét antennánál hasonló, azoban az ATX antennák (A3710) jobban irányított. Ha reményeink szerint több adóról vesszük a jeleket és azt egyetlen antennával, jobb választás lesz az A2670 antenna egy szélesebb nyílásszöggel.
Antennát erősítővel, vagy erősítő nélkül?
Az általunk kínált antennák túlnyomó többségét felsoroltuk a fenti táblázatokban, amelyek képesek működni az LNA előerősítőkkel a illesztő dobozába beépítve. Néhányuk nagy nyereségű és LNA-177 B4009 előerősítővel kompletten is megvásárolható: A1615, A2665, A2675. Más antennák a következő előerősítőkkel felszerelhetők (külön kell venni): LNA-101 B4007 (15 dB), LNA-169 B4008 (24 dB), LNA-177 B4009 (30 dB). Az első két típust az A1615, A2665, A2675 antennáknál is használhatják, azonban cseréljék ki, ha a B4009 30dB előerősítőkkel problémák volnának a túlzott erősítés következtében.
Az általánosan elfogadott gyakorlat szerint a DVB-T/T2 jelek fogadásakor el kell kerülni az előerősítők használatát. Ez főleg az adóteljesítménytől és a távolságtól is függ. A távolság esetében 40 kilométernél nagyobb távolságban egy kis teljesítményű adónál egy előerősítő nélkülözhetetlen lehet. A környezet szintén erős hatással van a jelszintre – sűrű beépítettségű városi házak, erdők, stb. Néha az antenna egy visszavert jelet vesz (nincs látósugárban az adóval) - ebben az esetben egy előerősítő szintén szükséges lehet.
Mi a helyzet a síkreflektoros szélessávú antennákkal, a lepkeantennákkal?
Sokan azt a véleményt hangoztatják, hogy a szélessávú síkreflektoros hálóantennák, vagy nálunk népszerű nevén a lepkeantennák nem alkalmasak a digitális jelek vételére. A gyakorlat azonban sokszor erre rácáfol és ezeket az antennákat is sikeresen használhatják, mivel az a cél és a lehetséges problémák általában nem a széles sávból, a nagy nyílásszögből ered, hanem a hozzájuk használt alacsony minőségtartalmú előerősítőkből, amelyeket néhány szállító forgalmaz (nincs árnyékolási védelem, egyszerű sima panel, magas az erősítő önzaja, stb.).
Tehát mielőtt egy új irányított fajtájú antennát vásárolna, érdemes leellenőrizni, hogy alkalmas-e az adott lakókörnyezetben a DVB-T jelek vételére. Lehetnek olyan esetek, amikor az antenna cseréje szinte elkerülhetetlen, de másfelől ezek az antennák a jóval sűrűbben lakott városi térségekben működhetnek, ahol a többszörösen visszavert jelek zavarhatják a DVB-T/T2 vételét, emiatt nehéz lesz alkalmazni ezeket a nagyon kis látószöggel bíró irányantennákat.
Az adóállomás antennájának irányhatása és fedettsége
A magas teljesítmény és az adótól való viszonylag kicsi távolság nem biztos, hogy megfelelő a DVB-T jelek vétele. Döntő tényező lehet az adóantenna irányhatása. Egy példa - egy multiplexet az irányított antenna használatával sugározzák egy városi térség irányába, míg egy másik multiplexet pedig egy körsugárzó antennával, hogy ezáltal lefedjék az egész területet az adó körül. Ezért fordul elő gyakran probléma a vétellel, hogy egy multiplexet a lakosok csak egy adott területen tudnak venni.
Ez a szolgáltatás a felhasználóknak segíthet a megfelelő antennák végleges kiválasztásában dvbtmap.eu és lehetőséget biztosít többek között:
- Az Európában lévő DVB-T/T2 adók többsége a tartalmukkal együtt (multiplexek)
- bemutatja a lefedettség területét
- bemutatja a terep profilját az adók irányába
A dvbtmap.eu szolgáltatás honlapjának a nézete. A weboldalnak több nyelvi változata is van (horvát, cseh, angol, német, magyar, lengyel). A Coverage Map (lefedettségi térkép) opció megjeleníti az elméleti jelszintet a kiválasztott adóból, egy a jobb oldalon levő listából.
 |  |
Egy példa az adóállomások lefedettség térképére körsugárzó antennával (MUX2) és irányantennával (MUX3). Ennek ismertnek kellene lennie az az utóbbi esetben sok helyen az adó közvetlen szomszédságában, ahol nincs meg a kellő fedettsége a jelnek. Ezeken a helyeken meg kell vizsgálni a MUX3 vételének lehetőségét egy másik adóról, vagy akár kihasználni a visszavert jel használatát.
Távolság és domborzati profilok
Az utolsó gondolat, amit ellenőrizni ajánlatos mielőtt egy antennát vásárol, az adó és a vételi hely közötti terep profilja. Ez különösen fontos akkor, amikor egy távoli adóról szeretnénk jelet kapni. Még akkor is, ha az adó megfelelően magas teljesítményt nyújt, néhány olyan akadály jelentkezhet, amely nem biztosíthatja a meghosszabbított vonalban az optikai ráláthatóságot az adóra és ez jelvesztéssel járhat. Ebben az esetben nem egy másik antennának, vagy jobb antennának a megvásárlása jelentheti a megoldást - ilyen esetben más opciókat kell keresnünk.
Amennyiben ellenőrizni szeretnénk az adó és a vételi hely közötti terepprofilt, ismételten használhatjuk a dvbtmap.eu szolgáltatást és a map distance eszközt.
Miközben kiválasztunk egy megfelelő adót a listáról és kiválasztjuk a vételi helyszínt a térképen, megkapjuk a távolságot a domborzati profilokkal a pontok között. A számítás figyelembe veszi az adóantenna elhelyezését és magasságát a tornyon.
Egy példa a domborzat profiljára - nincsenek akadályok az adó és a vevő között
Egy másik példa - az adó és a vevő között akadályok találhatók, ami eltakarja a vételt.
