Csatlakozók WLAN telepítéseknél

A leggyakrabban használt csatlakozó a WLAN szereléseknél az SMA-RP,majd ezt követi az N csatlakozó. A Tri-Lan 240 kábel használatánál szükséges egy SMA RP csatlakozó az egyik végére, pl. E84150, a másik oldalon pedig egy megfelelő dugó vagy aljzat az antennához. Ha nincs krimpelőnk, szerelhető csatlakozót kell választani. Azonban a krimpelhető csatlakozók előnyösebbek megbízhatóságuk miatt.

SMA R/P csatlakozó

A H-155 kábelnél használható fel az E8000 crimp . A belső tüske kábelhez történő rögzítéséhez egy forrasztópákára is szükség van.

A Tri-Lan 400 esetében, ami vastagabb kábel mint a Tri-Lan 240, az SMA-RP csatlakozó együtt használandó N csatlakozóval (lehetetlen közvetlenül a Tri-Lan 400 kábelre rátenni az SMA-RP csatlakozót). Az ajánlatunk a kész konnektor, azonnal használható pl. E83220.

Dugasz E84715

A csatlakozók minőségéről tárgyilagos adatokat csak a speciális mérések adhatnak, amelyeket drága eszközök felhasználásával végeznek el. Mindazonáltal, amikor vásárló egy csatlakozót vásárol megnézi a minőségét, galvanikus bevonat, a rögzítést, stb .

A koaxiális csatlakozók legtöbb látható hibája a központi csúcs, vagy tüske elhajlása (forróságtól) a szimmetria tengelye. Ajánlott figyelni a hiányosságra, miután a crimpelés megtörtént a kábelen. Ez történik akkor, amikor a dielektrikumot a forrasztópáka túlhevítettsége folytán megolvasztja és kimozdul a tüske a szimmetria tengelyéből.

Miközben egy dugaszt csatlakoztatunk egy olyan aljzathoz, amelyik menetes, ezt kellő kímélettel csináljuk, mert a rosszul rákapatott menet végleges sérülést okozhat a csatlakozón. A középső tüske bevezetése a nútba is lényeges, mivel ennek sérülése a paraméterek erős romlásához vezethet. Bizonyított tény, hogy a még minőségi csatlakozók is a gyakori össze-és szétszerelések alkalmával jelcsökkenést idézhetnek elő - jellemzően ez akár 500-800 beavatkozás után bekövetkezhet - természetesen a helytelen használat meggyorsíthatja ezt a tényt. Továbbá nagyon fontos a kábel előkészítése a csatlakozóhoz történő rögzítésénél, amelyet általában a gyártók ajánlanak és méretpontos leírásokat közölnek erről. Ebben feltünteti a belső vezető ér és az árnyékolás megfelelő távolságát, valamint a forrasztás igényét is a tüskével kapcsolatban.

Még a legjobbnak mondott csatlakozó is veszteséget okoz a hasznos jelből. Tehát az embernek túlzott várakozásokat a csatlakozókkal kapcsolatban el kell kerülnie. A csatlakozók gyártója két fontos paramétert ad meg, miközben jelcsillapítást részletezi. Az első - VSWR - meghatározza, hogy a jelből mennyi jut vissza. A tipikus érték 2.4GHz-es sávban nem szabad felülmúlnia a 1.5 dB-t, ami egyezik a jel visszatükröződésével, ami 4 százaléka a teljesítménynek. A másik a beszúrási veszteség (Insertion Loss), amely értéknek nem lehet nagyobb 0.2 dB-nél és ez is a jel teljesítményének kb. 0,5%-a.

Az antennákhoz felhasznált csatlakozókat, mivel kültérben is felhasználásra kerülnek a szereléseknél, védeni kell víz ellen. Ez egy alapvető dolog, mert bármilyen kis víz, ami áthatol a csatlakozón, a tápfeszültség egy jelentős részének az elszivárgását is okozhatja, ami adott eseten a csatlakozót fel is melegíti.

Általában, csak az N-típusú csatlakozókra van ilyen védelmi igény - ezeket korábban katonai tengeri alkalmazásokhoz tervezték. Sajnos ennek a fajta csatlakozónak a jelentős része nem biztosítja az eredeti normákat. Amennyiben a gyártó nem ad tájékoztatást arról, hogy a csatlakozó megfelelő védettséggel van ellátva, mint a MIL-C-39012 (a híres cégek termékei), ajánlatos megfigyelni a gumitömítést a két fém között. Ezek arra szolgálnak, hogy szorosan illeszkedjen a fémfalakra és tömítsék el a víz hozzáférését.
Annak a guminak, amiből a szigetelés készül, nem kellene túl keménynek lennie. Sajnos ezt lehetetlen megbecsülni, mert ez szorosan hozzátapad és szabad szemmel gyakorlatilag alig látszik.

A helytelenül szerelt a csatlakozó nagy csillapítási veszteségeket tud okozni, amely megbéníthatja a hálózat működését. Fontos megfelelően előkészíteni a kábelt és felszerelni rá a csatlakozókat. A crimpelhető csatlakozóknak a méretére nagyon oda kell figyelni, különösen a gyártó által megadott értékeket kell a sajtolás folyamán betartani.

A clamp-csatlakozók eltérnek a crimpelhető csatlakozóktól, mivel ezek többször is felhasználhatók. Az összeszerelésük kissé nehezebbnek tűnik. A tipikus clamp-csatlakozó egy központban lévő tüskéből áll, amit a belső vezető érhez forrasztanak, amit egy pajzs zár le és a tömítések behelyezése után a ház gyűrűjét össze kell csavarozni, jó erősen, hogy a kellő tömítés meglegyen.

Crimpes csatlakozók a H-155 kábelen. A csatlakozók megfelelő szerepe befolyásolja a továbbítási kapcsolat minőségét. Az antennák tervezési időszakában az ATK-16 (A7124) és ATK-P1 (A7130) estében a különböző csatlakozók kiválasztásánál teszteket végeztek, valamint a különböző telepítők munkájának a minőségét ellenőrizték. Ez ellentétes tényezőknek bizonyult a csatlakozó és a munka rossz minőségének egybeesése ügyében, ami az antennanyereség 30 százalék alá csökkenését vonta maga után. A minőség és ismételhetőség miatt úgy döntöttünk, hogy azokat a csatlakozókat használjuk, amelyeket az Unicon vállalat gyártott és ez crimpelhető is E8000.

A táblázat részletesen bemutat 5 csatlakozót, amelyek crimpelhetők és 2 szerszámot, amellyel a crimpelés elvégezhető. Mindegyik csatlakozó paraméterei mért értékek - az eredmények kigyűjtve a táblázatban.

1. gyűrű külső átmérő
2. gyűrű belső átmérő
3. a csatlakozó külső mérete
4. gyűrű falvastagság
5. távolság a gyűrűtől - az árnyékolás és szigetelés számára

1. hatszög mérete a gyártó által megadott érték (+/- 0.1 mm)
2. hatszög mérete - mértéke

A csatlakozók lengyel producere - az Unicon megismételhető mechanikus paramétereket tart fenn, vastagabb gyűrűt alkalmaz, ami csökkenti a deformáció kockázatát a crimpelés folyamán. A felhasználás során, amikor a gyűrű átmérője kisebb, akkor kisebb hatszögmérettel kell a crimpelést elvégezni. Az eszközöknek, amiket használtunk mi, 6.4 -6,5 mm-en belül van ez a méretük. A gyári tolerancia +/- 0.1 mm. A megvalósított eredmények megmutatták, hogy a különbségek csatlakozóméretekben léteznek és az összeillesztési munka és crimpelési technika nagyon fontos dolog.

Az alapvető probléma a crimpelés során ott kezdődik, hogy a kábel köpenyéről nem a megfelelő méretben van a szigetelés levágva. Ezért gyakran az árnyékoló harisnya kilátszik, maga kábel pedig lötyög a csatlakozóban. Ezért úgy kell ezt kialakítani, hogy a kábel szigetelése a gyűrű alá is bekerüljön, mert így a préselés után kellően megszorul a gyűrű a kábelen és nem engedi a nedvesség bejutását a csatlakozó belsejébe és ugyanakkor a az árnyékoló szövet is kellő kontaktust ad. Kisebb az átmeneti ellenállása ezáltal. A crimpgyűrűt lehetőleg a geometriai középpontban préseljük, mert nem csak esztétikailag mutat jobban, hanem mechanikailag és elektromos szempontból is kifogástalan crimpelést kapunk.
A cikkekben több helyen használt idegen szavak magyar fordítását megnézhetik itt: lutowac = solder = forrasztani, zacisnac = crimp = krimp, wywinac oplot = turn up the braid = az árnyékoló fonat felhajtása, wcisnac pod oplot = press under the braid = az árnyékoló fonat sajtolása

A legtöbb csatlakozó szerelési adatai elérhetők ezen az oldalon pdf 1.06 MB itt.