Magyar
Polski
English
Česky
Deutsch
Irish
Português
Română
Slovenský
 |  |  |  |
A jelek paraméterei, azaz a hasznos és nem kívánt jelek térerőssége és bemeneti szintjei, majd ezek szintjei az előfizetői kimenetekben, az előfizetői vevőkészülékek által okozott zajok és zavarok szintjei és a nemlineáris torzítások, valamint a berendezések tényleges impedanciái, az erősítők és a csatornaátalakítók paraméterei, az alkatrészek megbízhatóságával együtt, és sok más paraméter - mindez befolyásolja az antennarendszer teljes minőségét. A paraméterek ismerete az antennatelepítés optimális tervezésének alapja.
Legtöbbjük szelektív jelszintmérőkkel mérhető. Az ilyen mérések elvégzése nem időpocsékolás, hanem a megfelelő tervezés, és a következő - még fontosabb - az elvégzett munka ellenőrzésének elengedhetetlen szakasza. A mérések lehetővé teszik a tervezés és a megvalósítás helyességének ellenőrzését, valamint a koncepció és a megvalósítás szakaszában felmerülő hibák gyors megtalálását.
 |  |  |  |
Az antenna/kábel telepítésekben elosztott jelek fő paraméterei:
Teljesítményszint a berendezés adott pontján. A jel teljesítményszintje dBuV-ban (földfelszíni TV), illetve dBm-ben (műholdas TV) van megadva. Mindkét mértékegység a tényleges jelszintnek a referenciapontokhoz viszonyított arányát mutatja. Az 1 dBuV esetében a referenciapont az 1uV feszültség mellett 75 ohm ellenállásban leadott teljesítmény, míg az 1 dBm esetében 1mW.
Minden szintmérő lehetővé teszi a digitális jel átlagos teljesítményének mérését is. Méréséhez a mérőműszert a vizsgált csatorna középső frekvenciájára kell hangolni és a leolvasáshoz hozzá kell adni a készülékhez mellékelt korrekciós táblázatban megadott korrekciós együtthatót. Az együttható a csatorna sávszélességétől függ. A digitális jelek mérésére külön üzemmóddal rendelkező mérőkészülékeknél elegendő ezt az opciót választani.
Minimális (P.Smin.) és maximális (P.Smax.) kimeneti szint az előfizetői aljzatokon. Az előfizetői aljzatokon a jelszintek mérése alapvető, egyszerű és könnyen értelmezhető műveletek. A mért értékeknek a 62 dBuV és 80 dBuV határokon belül kell lenniük. A minimális érték a kellően jó S/N paraméter (zajszint) eredménye, a maximális szint figyelembe veszi az IF erősítő túlhajtásának lehetőségét a TV készülékben. Gyakorlatilag az 55 dBuV és a 90 dBuV szintek, megfelelően, átléphetetlenek, bár egyes vevőkészülékek számára nem biztos, hogy megfelelőek - erősen ajánlott az előbbi tartomány.
Kimeneti szintek tartománya az előfizetői aljzatoknál
Minimális szint a hálózat első erősítőjének bemenetén (P.INmin.). a hálózat többi szintjéhez hasonlóan ennek fő tényezője a megfelelő zajhatár. A jó minőség minimális értékeként széles körben 53-56 dBuV szintet feltételeznek (sávtól függően). Nagyon fontos a telepítés jó teljesítményének biztosítása, előre jelezve a bemeneti szint bizonyos ingadozásait, és lehetővé téve a 2-4 dB-t is elérő változások kompenzálását. Ennek a határnak a jól megtervezett rendszer tűréshatárán belül kell lennie, hogy megvédje azt a túlhajtástól bármely szakaszban.
Zajtartomány - jel-zaj arány (S/N). Megmutatja, hogy a jel teljesítménye hányszor nagyobb, mint az erősítőben keletkező zaj teljesítménye. Az arány függ a jel szintjétől az erősítő aktív elemén/elemeinél és a saját zajtényezőjétől, amelyet a specifikációban meg kell adni, azzal az információval együtt, hogy átlagos vagy maximális értékről van-e szó. A túl kicsi S/N-érték "havazás" formájában jelenik meg a képen, és a további lehetséges színeltűnés, hangtorzítások, szinkronizációs problémák. A példanormák a minimális értékeket 43-45 dB között adják meg televízió esetén, illetve 55 dB FM-rádió esetén. A legtöbb jelszintmérő az S/N arány közvetlen mérését biztosítja, mások a felhasználói kézikönyvükben leírt közvetett méréseket teszik lehetővé.
Az S/N definíció illusztrációja
Az S/N arány mérése akkor is lehetséges, ha a műszer nem rendelkezik ezzel a funkcióval. Először megmérjük a videóhordozó szintjét, leolvasva az értéket a skáláról, és hozzáadva a szisztematikus hibajavítási táblázatból a korrekciót (ez a tartománytól függ). A mérést az érdekes csatornában kell elvégezni, a többi elérhető jel szűrése nélkül.
A következő szakaszban leválasztjuk a bemeneti áramkört a telepítésről (hiányzik minden hasznos jel), hangoljuk a mérőt 2 MHz-re a videohordozóról, és leolvassuk a második értéket. Az arány (logaritmikus léptékben - a különbség) a kívánt S/N paraméter.
Hasonló méréseket végeznek az első műhold IF sávban (950 -2150 MHz).
Vivő-zaj arány (C/N). Ez a paraméter a vivőfrekvencia teljesítményének a zaj teljesítményéhez viszonyított hányadosát írja le. Ez alapvető paraméter a műholdas rendszerekben, mind frekvenciamodulációval (analóg műholdberendezések), mind fázismodulációval (pl. QPSK, digitális DVB-S rendszerekben használatos).
Az S/N arány kiszámítása a C/N érték és az FM modulátor jellemzőit leíró képlet ismeretében lehetséges. Az FM modulációval rendelkező analóg műsorok megfelelő vétele 5-10 dB-nél nagyobb C/N arány esetén lehetséges, míg a QPSK modulációval rendelkező digitális műsorok esetében a megfelelő minimális arány 7-12 dB.
SMATV rendszerek esetén a minimális C/N érték 16 dB. A legtöbb jelszintmérő közvetlen C/N mérési funkcióval van ellátva, vagy megfelelő közvetett eljárást biztosít.
Bit Error Ratio (BER). A BER a digitális adások vételének lehetőségét és minőségét jelző paraméter (pl. QPSK modulációval, digitális videó műsorszóráshoz használatos - Műhold: DVB-S).
Gyakorlatilag az aránynak kisebbnek kell lennie, mint 10-3, hogy bármilyen vételt lehetővé tegyen, míg a 10-9 szint garantálja az ideális átvitelt (C/N - vivő-zaj arány - megfelelően egyenlő 7 dB és 12 dB).
Gyakorlatilag az aránynak kisebbnek kell lennie, mint 10-3, hogy bármilyen vételt lehetővé tegyen, míg a 10-9 szint garantálja az ideális átvitelt (C/N - vivő-zaj arány - megfelelően egyenlő 7 dB és 12 dB).
A 10-9 hibaarány azt jelenti, hogy az átvitt bitek egymilliárdból csak egy szerepelhet félre. A Forward Error Correction (FEC) miatt a helyes vételt biztosító BER-érték változtatható.
A BER paraméter mérése egy ilyen funkcióval rendelkező műszerrel végezhető el. A BER kölcsönösen függ a C/N-től, azaz. adott C/N esetén lehetséges a BER kiszámítása. A gyakorlatban azonban az úgynevezett implementációs veszteség (az egyes eszközök tényleges jellemzői), mivel nagyon nehéz megbecsülni, pontatlanná teszi az ilyen értékelést.te.
A C/N hatása a BER-re és a képminőségre
C/N[dB] | BER | Quality of transmission |
| 5 | 10-3 | unacceptable |
| 8 | 10-4 | inadequate |
| 10.5 | 10-5 | satisfactory |
| 11.7 | 10-6 | good |
| 12.3 | 10-7 | very good |
| 12.8 | 10-8 | excellent |
| 13.2 | 10-9 | ideal |
A jelszintek közötti különbségek. Az antennaszerelésnél a programok/csatornák szintjei közötti különbségek nem haladhatják meg a 10-12 dB-t a teljes frekvenciatartományon belül. A tévékészülékek, videomagnók stb. korlátozott szelektivitása miatt. Nem tanácsos a jeleket a szomszédos csatornákon elosztani. Nagyobb, változatos műsorszámú telepítéseknél ez a kábeltelevíziós rendszerekhez hasonlóan lehetetlen – akkor a szomszédos csatornák szintjei nem térhetnek el 3 dB-nél (VHF I-ben 6 dB-nél) nagyobb mértékben. A csatornaszintek igazítása bármely antennaszerelés végső beállításának egyik lényeges lépése. És ez a jelszintmérők fő feladata.
A csatornák közötti szintkülönbségek
Videóvivő-audio segédvivő arány. Ez a paraméter egy másik arányt mutat, ezúttal a vivőjelek TV-csatornán belüli arányát, ami jelentős a kép- és hangminőség szempontjából, különösen a szomszédos csatornákat használó antennarendszereknél. Az aránynak 10 dB-nél nagyobbnak kell lennie, bár az optimális érték 16 dB. Második audio alvivő használata esetén az aránynak 18-20 dB-re kell emelkednie. Fontos ennek a paraméternek a megfelelő értékét beállítani a hangminőségre gyakorolt hatás (ha túl magas) és a szomszédos csatornán lévő kép interferenciája miatt (ha túl alacsony).
A vivőszintek különbségei a TV-csatornán
SPEKTRUMANALIZÁTOROK. Ezek az eszközök a mérőberendezések fontos kategóriái, nagyon alkalmasak különféle RF mérésekre és tesztekre:
- az erősítők nemlineáris elemei által generált parazita jelek keresése, amelyek a modulátorok generátorainak harmonikusai, vagy akár a tévékészülékek nem megfelelően működő tunereinek heterodinjaiból származnak,
- polarizációk szétválasztásának tesztelése,
- a konverterek szögeltolásának beállítása,
- multiswitchek tesztelése,
- nagyon gyors, bár nem olyan precíz csatornaszint-beállítás csatornaerősítők vagy műholdvevők esetében,
- a tényleges interferenciaforrás meghatározása (erősítő vagy vevő).
A csúcskategóriás készülékek által kínált nagyon hasznos funkció a TV-jelek vízszintes szinkronimpulzusainak megfigyelése. A pulzus alakja, i.e. Az ideális, derékszögű formától való eltérés a többutas terjedés hatását mutatja. Ezt az impulzust figyelve pontosan beállítható az antenna, minimalizálva a nem kívánt torzításokat és maximalizálva a fő jelet.
Minden mérést fel kell tüntetni a jelentésben, amely lefedi ezt a tevékenységet. Az ilyen időszakos jelentések sok országban kötelezőek nagyobb rendszerek esetén (pl. 1000 előfizető felett), de még kisebb telepítéseknél is nagyon hasznosak ezek az információk a hálózat karbantartása és szervizelése szempontjából.
Az összes adat a következőkön alapul:
